- CLIENT:Client
- CATEGORY:Mezőhegyesi szemelvények
- DATE:March 1,2018
- LINK:https://abc.xyz
PROJECT DESCRIPTION:
A 19. század végi európai rendezés a 20. század elejére repedezni kezdett. Mind élesebbé váltak a gazdasági-politikai ellentétek az országcsoportok között. A balkáni háborúk (1912-1913) már azt mutatták, hogy a történelem kohójában ismét izzásig hevültek a dolgok.
Az osztrák-magyar hadsereg nyári hadgyakorlatainak helye rendszerint mindig hegyes vidék volt, 1912-ben azonban már tavasszal lábra kaptak a hírek, hogy az évben az Alföldön, sík területen kívánják megrendezni az úgynevezett király gyakorlatot (király gyakorlatnak az olyan hadgyakorlatot nevezték, melyben a szembenálló hadseregcsoportok egyikét egy főherceg, vagy maga a király vezette). Az Északkelet című napilap 1912. április 19-ei száma hírt ad arról, hogy Schemua Balázs vezérkari főnök már két napja terepszemlét tartott néhány vezérkari törzstiszt társaságában Csanád-, Csongrád-, és Torontál vármegye síkföldjén.
„Schemua Balázs vezérkari főnök a tegnapi napot vezérkarával együtt Mezőhegyesen töltötte, hol a hadgyakorlatok idejére a trónörökös lakásául a mezőhegyesi belsőpark legszebb palotáját szemelte ki”
– tudósít az Északkelet.
A hadgyakorlatok színtere északról Szentes, Békéscsaba és Gyula, keletről Kisjenő, Pankota, délről Temesvár és nyugatról a Tisza folyó által határolt terület lesz. A belügyminiszter (Lukács László, a Lukács-kormány miniszterelnöke és egyben belügyminisztere, korábbi pénzügyminiszter) a fenti körülményt közölte a vármegyével, elrendelte a közlekedési útvonalak és hidak azonnali karbantartását, és kötelezte az elöljárókat, hogy közöljék a „katonai hatósággal” a rossz ivóvizet szolgáltató kutakat, valamint jelentsék az esetleges járványos betegségeket. A közrend, a közbiztonság fenntartásával, megóvásával, valamint a hadgyakorlat előkészületeinek felmérésével, elvégeztetésével és ellenőrzésével Szabó László miniszteri tanácsost bízta meg.
Történt egy alkalommal, hogy 1907 tavaszán József főherceg látta vendégül az inkognitóban vadászó Ferenc Ferdinándot, aki akkor napokat töltött Mezőhegyesen. A trónörökös egy prágai katonai parádé kellős közepén hagyta ott szó nélkül az ünnepséget és meg sem állt József főherceg 40 ezer holdas kisjenői uradalmáig. Ferenc Ferdinánd teljesen titokban akarta tartani vadászatát, ám Mezőhegyes környékén aradi huszártisztek felismerték, így terjedt el hamarosan annak a híre, hogy a trónörökös feltűnés nélkül hagyta ott a cseh fővárost.
Ugyancsak a Délmagyarország augusztus 22-ei száma ad hírt arról, hogy Ferenc Ferdinánd Jankovich Lőrinc magánlakásában fog lakni. A nyolc szobás úrilak, amely Mezőhegyesnek kis fenyvesektől szegélyezett főutcájában áll, már elkészült arra, hogy a trónörököst vendégül lássa. A bútorokat kihordták és halványzöld színűre festették be a szobákat, azonban a lakosztály berendezését csak szeptemberben végzik el. A bútorzat a főhercegi lakások berendezésével együtt tízezer koronába kerül. Ferenc Ferdinándnak tábori ágyat és hozzávaló ágyneműt Bécsből küldenek.
„Hirlapírói végzetem úgy akarta, hogy én is lementem a nagygyakorlatra és hogy két napig egészen közelről láttam a magyar trón leendő urát, megfigyeltem kézmozdulatait, hallottam a hangját, észrevettem a szeme pillantását, – mindmegannyi jelet, melyek egy ember belső életét mutatják. Nem vagyok vasárnapi psichologus, hogy ezekből következtetéseket vonjak le és hogy ezekből a mozdulatokból következtessek a magyar nép sorsára, de mégis volt nehány tény, ami eléggé érdekes, sőt talán jellemző is.
Míndenekelőtt nevezetes, hogy kikkel fogott kezet a leendő uralkodó. Mikor leszállt a vonatról, kezet nyújtott Serényi miniszternek. A közelállók szerint ez volt az első kérdése:
– Ugye-e, gróf?
Nem hallottam, de mondták. Kezet adott két magasrangú katonának, a főszolgabirónak nem, s utána egy polgári méltóságnak sem. Ugyanigy tett Makón, hol katonatiszteken kívül csak Glattfelder püspököt tüntette ki kézszorítással.
…Ferenc Ferdinánd mint külön fogalommal nem törődött se Mezőhegyessel, se a nagy magyar alfölddel, se az ott lakó ezeréves néppel. Katona s néki minden föld itt vagy vadászterület, vagy katonai szempontból jó, esetleg rossz terrén. Nem érdekli semmiféle civilmunka, mesterség, vagy mesterkedés. Neki igazán mellékes, hogy a vezércikk írók meg akarják ismertetni a jó magyar néppel, ő bizonyára úgy érzi, hogy jó ezt az ismerkedési terminust minél későbbre kitolni, ma semmi szüksége sincs rá, de hogy minden pillanatban készen legyen az ismerkedésre, nagyon jól megtanult magyarul.”
„A jelenlegi feszült külpolitikai viszonyok között, a mikor az államok szinte lesben állanak s várva-várják, hogy mikor adhatnak fegyveres nyomatékot a jogos, vagy képzelt igényeiknek, kétszerte fontos volt, hogy a kettős monarchia hadgyakorlatai hadászati szempontból minő eredménynyel végződtek?
A hadgyakorlatokon jelen volt Ferencz Ferdinánd trónörökös, számos királyi herczeg, a magyar és osztrák kormány számos tagja, külföldi katonai attasék. Mezőhegyes, Makó, Szeged, Csanádpalota környéke volt a hadgyakorlatok szinhelye, mert a terep megfelelt a kitüzött stratégiai czéloknak. …Százezernél több katona vett részt a fárasztó gyakorlatokon és a kik szemtanui voltak a lefolyt stratégiai eseményeknek, megállapították, hogy az idei magyarországi hadgyakorlatok jelentősége messze előre veti az árnyékát.
Ezen a gyakorlaton, már számos osztrák és magyar katonai pilóta vett részt gépeivel. Megjegyzendő, hogy a felderítő és hirvivő pilóták kiváló sikereket értek el. A hadgyakorlatok sikerét maga a trónörökös is elismerte.”
A mezőhegyesi nagygyakorlatokról a Csendőrségi Lapok 1912. szeptember 22-ei száma is hírt adott:
„Megszűnt a mérföldekre hangzó ágyúdörgés, a gépfegyverek és puskák ropogása, a lovascsapatok látványosságszámba menő bravuros rohamainak robogása s nem hallatszik már a harsogó trombitaszó. A csapatok megtették kötelességüket. A vörösek megverték a kékeket, néhol a kékek is a vöröseket s aztán elszállították őket, kit erre, kit arra, a rendes állomásaikra. Mezőhegyes vidékén mostmár minden csendes. Szóval: az idei nagy harczi játéknak vége; katonai kifejezéssel szólva: lefujták.
A nagygyakorlat a melyen mint tábori csendőrök s másként is, sokan résztvettek bajtársaink közül, a kiadott hadparancs szerint, igen jól sikerült. A hideg őszi szelek s a folyamatos esőzés nem lohasztotta a csapatok harczi kedvét, igen jó kondiczióban s a kitűzött időre, úgyszólván fennakadás nélkül teljesítették a felvonulásokat, támadásokat és védekezéseket, pedig valóságos sártenger volt az egész vidék.
Kitettek magukért a repülőgép-osztály tagjai is. A felderítő szolgálat legnehezebb részét, hol egyedül, hol kettesben ülve a bizonytalan légi járművön, ők látták el, még pedig a legkitűnőbb eredménynyel. Sőt a küldöncz-szolgálatból is alaposan kivették a részöket, a fontosabb parancsok és jelentések fennakadás nélküli továbbításával. S ami az egészben legszebb: a motorok mindig jól működtek, a gépeknek baja nem lett és egyetlen lezuhanás nem történt az egész idő alatt. A nagygyakorlatok területének lakossága a sok mindenféle látottak és tapasztaltak között bizonyára őket: a levegő merész harczosait fogja emlegetni.”
„Drága istállókban kényes paripák,
Tíznek vagy húsznak millió az ára,
De piszkos csatakban, éjszakán, ködön,
Hurcolják gyilkoló próba-csatára
A fiainkat Mezőhegyesen.
Világ bámulja a hős komédiát
(Nérók új cirkuszt mindig csak kilelnek)
S a kényes, becézett, drága fajlovak
A puska-robra horkanva figyelnek:
Durvult a világ Mezőhegyesen.”
Az antimilitarista költemény az 1913 március végén napvilágot látott „Magunk szerelme” című kötetben jelent meg először gyűjteményes formában.
A szarajevói merénylet 1914. június 28-án történt, melynek áldozata Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse és hitvese Chotek Zsófia volt. Az elkövető: GavriloPrincip nacionalista szerb diák. Ferenc Ferdinánd a figyelmeztetések ellenére a boszniai Szarajevóba látogatott, az ott tartott hadgyakorlat megtekintése céljából.
Július 23-án a monarchia ultimátumot ad Szerbiának: a szerb kormány hivatalosan ítélje el a merényletet, engedje meg az osztrák rendőrségnek a merénylet ügyének kivizsgálását. Szerbia nem fogadja el a követeléseket. Július 28-án a monarchia hadat üzen Belgrádnak.
A történet vége: egy hónapon belül kezdetét veszi a négy esztendeig tartó első világégés.
Megjegyzések:
– Kaiser manőver, király gyakorlat, hadgyakorlat, nagygyakorlat, „mezőhegyesi háború”, tanulmányomban mind-mind egy fogalmat takarnak, melyet nem akartam egységesíteni, részben a forrásanyagok miatt, részben pedig éppen az olvasók miatt, más történelmi munkákat olvasva, segítendő, hogy egyazon dologról van szó;
– 1912 szeptemberében Désy Zoltán függetlenségi párti képviselő azzal vádolta meg a Nemzeti Munkapártot, hogy lopás útján került hatalomra, Lukács Lászlót pedig „Európa legnagyobb panamistájának” nevezte. A miniszterelnök rágalmazási pert indított Désy ellen, amelynek során kiderült, hogy pénzügyminisztersége idején állami üzletek után mintegy 4,5 millió koronát vett fel a Magyar Banktól, amit az 1910. évi képviselőválasztások költségeinek fedezésére befizetett a Nemzeti Munkapárt kasszájába. Miután a pert elvesztette, Lukács kormányával együtt lemondott;
– Hazai Sámuel hadügyminiszter nevét hol pontos i-vel, hol y-nal írják;
– A mezőhegyesi nagygyakorlatról készült fotókat Jelfy Gyula (1863-1945), a Vasárnapi Hírek fotóriportere készítette.
Szöveg: M. Szabó Mihály (Forrás: vitalap.hu; 2017. február 21.)
http://www.vitalap.hu/index.fcgi?rx=&nyelv=hu&menuparam5=6&menuparam_6=4213
Fotó: Kerekes György képeslapgyűjteménye; Jelfy Gyula:Vasárnapi újság 59. évfolyam 37. szám (1912. szeptember 15.)
Felhasznált irodalom:
Ady Endre: A mezőhegyesi háború, http://vers-versek.hu/ady-endre/a-mezohegyesi-haboru/
Az idei nagy hadgyakorlatok, 1912 szeptember, www.huszadikszazad.hu
Az őszi hadgyakorlatok, Pesti Napló, 1912. szeptember 5.
Békés, Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap, 1912. július 14. 3. oldal
Békés, Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap, 1912. szeptember 8. 3. oldal
Békés, Politikai, társadalmi és közgazdászati hetilap, 1912. szeptember 15. 5. oldal
Csendőrségi Lapok, 1912. szeptember 22. 453. oldal
Délmagyarország, Schemua vezérkari főnök Szegeden, 1912. április 16. 3. oldal
Délmagyarország, Miért Mezőhegyesen lesznek a nagygyakorlatok?, 1912. augusztus, 22. 3. oldal
Délmagyarország, Szeged és a nagygyakorlatok, 1912. szeptember 7. 3. oldal
Északkelet, Független politikai napilap, Szatmárnémet, 1912. április 19. 3. oldal
Kenyeres Zoltán: Ady Endre, Korona, 1998.
A szarajevói merénylet, Múltunk, jelenünk és jövőnk, Történelmi portál, http://multunk-portal.hu
Pásztor Árpád: Ferenc Ferdinánd a gyakorlaton, Nyugat, 1912. 18. szám Figyelő rovat
Pusztai János: Vendégek a repülés őskorában Szegeden, Belvedere 2012/XXIV.2
Vasárnapi újság, 59. évfolyam 37. szám. Budapest, 1912. szeptember 15. 746-747. oldal
-Wikipédia
Bejegyzések
Recent Posts
- Menedéke volt a szökevényeknek, s börtöne a hazafiaknak – a film
- Országzászló-avatás Mezőhegyesen
- Édesanyám aranydiplomás lett
- A Ménesbirtok iskolájának fiúcsapata nyerte a XIX. Honvédelmi Haditorna Békés megyei döntőjét
- „Mezőhegyes jövője gazdag történelmi múltjára és dinamikusan fejlődő jelenére épül” – interjú Czakó Borbála igazgatósági taggal









