A csend és nyugalom szigetén mindig eseménynek számított a vadászat. A vadászatok során bel- és külpolitikai kérdések dőlhettek el, de a vadászat a helyi vezetőknek is alkalmat adott, mind hivatalos, mind magánügyeiknek a prominens vendégekkel való eredményes letárgyalására.
A mezőhegyesi ménesbirtok szegődményes cselédségének szolgálati szabályai. 1./ 14 évnél fiatalabb gyermekek nem alkalmazhatók. 2./ Vásár és ünnepnapokon teljes munkaszünet, mely azonban nem vonatkozik a tiszti kocsisokra, továbbá a pásztorokra, a tejüzemeknél illetve tehenészetekben alkalmazottakra, továbbá az iroda és vendégszoba szolgákra, határőr, éjjeliőr, a felügyelő és mezőőrszemélyekre. Úgyszintén, minden más,-állat […]
Dévényi [Dvorschák] János ezredes 1933 és 1945 között Mezőhegyes utolsó ménesparancsnoka volt. Meghatározó érdemei voltak abban, hogy az első világháborút követően a ménes Mezőhegyesen fennmaradhatott, a lóállomány nemesítése ismét fejlődött, felgyorsult.
Az AEGV [Alföldi Első Gazdasági Vasút] közel 140 km-es vonalhosszával nem tartozott a hazai nagyforgalmú vasútvonalak közé, csak egy keskenynyomtávolságú kisvasút volt, amely azonban az életet, a napi rendszeres utazás és szállítás lehetőségét valósította meg a Tiszántúlon, a Körösök vidéke számára.
Mezőhegyesnek erős kötődése van Kossuth Lajoshoz. A híres ménes számos alkalommal feltűnik Kossuthnak a pozsonyi diétán tartott beszédeiben, leveleiben, rendeleteiben, sőt, 1849-ben Kossuth Aradra menet városunkban szállt meg.