Mezőhegyesi szemelvények

'Hanslord 7' szimmentáli bika

Jelentés a századfordulós Ménesbirtokról I.: Haszonállat-tenyésztés

A Birtok 1868-ban magyarrá lett, különvált a továbbra is katonai kezelésben maradt Ménes és a civil Ménesbirtok.
1928 és 1945 között működő zenekarunk

Mezőhegyesi zenekarok I.

Zenekaruk 1928-tól 1945-ig működött Mezőhegyesen.
A hadgyakorlat emlékére kiadott mozaiklap

A mezőhegyesi Kaiser manőver

A 19. század végi európai rendezés a 20. század elejére repedezni kezdett. Mind élesebbé váltak a gazdasági-politikai ellentétek az országcsoportok között. A balkáni háborúk (1912-1913) már azt mutatták, hogy a történelem kohójában ismét izzásig hevültek a dolgok.
Dézsi János őrmester a Ménesbirtok telefonközpontjában

A Ménesbirtok telefonközpontja

Aki a két világháború közötti időszakban a kapcsolatot biztosította: Dézsi János őrmester, leventeoktató.
A DÁV dolgozói is segítettek a mentésben – a kép bal szélén Rizsányi János áll

Hogyan keletkezett a Feneketlen tó?

A kráter 1961. december 29. és december 31. között 2 nap, 15 óra és 10 perc alatt keletkezett.
Őrségben a Kucsera-kútnál

Őrségben a Kucsera-kútnál

A „Kucsera-kút” közkeletű nevét Kucsera tiszthelyettesről kapta, aki a kutat a két világháború közötti időszakban kezelte.
kiss_imre_apajpuszta_1-min

Apajpuszta 1975, avagy a mezőhegyesi lovak víziszonya

Kiss Imre életének egyik drámai pillanatát elevenítjük fel.
Kiskatonák

Kiskatonák

A MezőhegyesiMéneskar már hét-nyolc éves kortól fogadott be elsősorban olyan árva gyerekeket, akiknek szülei a háború áldozatai lettek.
Motohiko Nagayama japán kir. lovassági őrnagy (1900)

A Meidzsi-reform és a Magyar Királyi Állami Ménesbirtok

Az osztrák-magyar kiegyezés évében, 1867-ben lépett trónra Japánban Meidzsi császár. A Meidzsi-reformok vezéregyénisége maga a császár volt, bár tényleges szerepe a nagyarányú politikai és szociális változásokat eredményező intézkedésekben máig vitatott.