„A nagy útban nincsen semmi rejtély. Az ég hatása: jónak lenni, a föld hatása: a bőség, az ember hatása: a rend. Mindenkinek csak egyetlen dologra van szüksége, igazán élni.”

Kedves Végzős Diákok, Tisztelt Osztályfőnökök, Kollégák, Kedves Vendégeink! Hamvas Béla gondolataival köszöntöm Önöket!

Ez egy új időszak kezdete a jelenlévő 63 végzős diák számára. Sokszínű évfolyam vagytok, valamennyien tehetségesek, de a tehetség egyszerre felelősség, kötelesség, kockázat, és a siker, esetleg a kudarc lehetősége is benne rejlik.

Felnőttetek.  Mától tiétek az egyedi kitűző, nem is gondolnátok, hogy ez milyen sok mindent jelképez, maturandusok vagytok – avatandók, vizsgát tenni készülők, végzős diákok és diáklányok. A kamaszkorból átléptek a felnőttkorba. A kitűző, a szalag bizonyítja kitartásotokat, szüleitek gondoskodását, tanáraitok áldozatos munkáját. Izgalmas időszakot éltek át, próbákat kell kiállnotok, de mindig éreznetek kell azt a szerető közeget, ami körülvesz benneteket, és remélem, hogy gondolataink, tanáraitok tanai termékeny talajba hullottak, és a magvak álmai beteljesülnek és virággá változnak általatok.

A mai napon ünneplünk. Kitárjuk a lelkünket a pillanatnak és mint egy megállított filmen bevéssük emlékezetünkbe. Hamarosan ismeretlen utakra léptek, nagy reményekkel. Nem tudjuk, beteljesülnek-e álmaitok, de mi, a tanáraitok nagyon szurkolunk nektek. Mindent megtettünk azért, hogy megszerezzétek az ehhez szükséges tudást, mindemellett pedig azt is próbáltuk megtanítani, hogy a sikereken túl a csalódások, a kudarcok azért vannak, hogy erősítsék a jellemet, és hogy általuk megismerjétek saját képességeiteket, és bízva magatokban, bátran fogjatok neki a jövőtök alakításához.

Életetek azon szakaszában vagytok, amikor fontos dolgok dőlnek el. Most ti vagytok a főszereplők. Hozzatok jó döntéseket, és küzdjetek a megvalósulásukért! Ahogy Vörösmarty Mihály írta: „Gondolj merészet és nagyot, és tedd rá az életed!”

Köszönjétek meg szüleiteknek, tanáraitoknak, társaitoknak, hogy birtokába jutottatok a küzdés képességének! Szülőként, pedagógusként én is éreztem, milyen boldog pillanatok azok, amikor látjuk felnőni gyermekünket, tanítványainkat, látni azt, hogy hova jutott, és tudni azt, hogy a szeretet, olykor a szigorúság, az odaadás nem volt hiábavaló. Ne feledjétek, a tanulás örök feladat, ha ennek a fontosságát érzitek, akkor már nem voltunk hiába. Nem az a lényeges, hogy az ember most mit tud, hanem az, hogy képes-e megtalálni az utat a jövőbe.

„ Hozzuk ki magunkból a legtöbbet! Lehet, hogy előre meg van írva, kik vagyunk, de mindig magunk választjuk az utunkat.”  Az NCIS című filmből idéztem.

Kedves Végzősök, kívánom, hogy mindannyian találjátok meg az utatokat, és váljon valóra minden álmotok! A mai estére pedig kívánok mindenkinek szép élményeket, értékes perceket, és gondtatan ragyogást! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, figyelmeteket!