„Magyarországon a középkortól állítottak kőkereszteket az útkereszteződések mellett. A keresztállítás szokása különösen a 18. századi, barokk időkben vált gyakorivá, a ma álló keresztek többsége a 19. század második feléből származik. Nagy többségüket a hívek állíttatták és viselték a költségeket, míg az Egyház felszentelte és megáldotta a kereszteket. Az útszéli feszület tisztelete és megbecsülése elsősorban a magyar katolikusságra jellemző – szombati napon virágot vittek hozzájuk, halottak napján gyertyát égettek a tövükben, vagy éppen eléjük térdelve esőért könyörögtek” – emlékeztetett a történelmi előzményekre Tarkó Gábor, a Ménesbirtok iskolájának igazgatója, helytörténész.

„Mezőhegyesen a vallásos megnyilatkozás, a hagyományaink előtti tisztelgés és egy új korszak kezdetének jelképe a történelmi ménes kapujának közelében felállított kőkereszt. A keresztet a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. állíttatta, Szmrecsányi Boldizsár Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Az alkotás folyamatát ötleteikkel gazdagították Katona András főépítész úr és Zakariás Tamás, a MOBILIA Kft. ügyvezetője. Azért gyűltünk ma össze, hogy tanúi legyünk a kereszt felszentelésének, megáldásának” – mondta az igazgató.