Mentorprogram
Gluzek Gyula Agráripari Mentorprogram
I. Gluzek Gyula emlékezete
A Mentorprogram Gluzek Gyula (Lovrin, 1847. – Budapest, 1894. április 23.) mezőgazdász, jószágigazgató nevét viseli. 1876-tól 1892-ig jószágkormányzóként Európa egyik legnagyobb és legmodernebb belterjes mezőgazdasági nagyüzemévé fejlesztette a Ménesbirtokot, felismerve a vetőmagok helyi előállításának jelentőségét.
Gluzek teremtette meg a cukorrépa-termelés feltételeit, bevezette az istállótrágyázást. Gőzgépeket vásárolt – ekékkel és cséplőgépekkel –, sőt a gépműhelyben kialakított gőzeke műhelyben nem csak javítottak, hanem építettek is gőzgépeket. Növelte a szarvasmarha-állomány létszámát, nőtt a tejtermelés. A tejtermelés és az állomány növekedésével nem csak Mezőhegyest látták el tejjel, hanem jelentős mennyiség jutott az aradi piacra is. Évente 350-400 tenyészbikát értékesítettek, melyek főképpen köztenyésztésbe kerültek. Tenyésztettek házi bivalyt, 1881-től magyar szürke, majd szimentáli és magyar tarka marhát. Gluzek 1879-ben kuhlandi, majd két év múlva ezek nemesítésére – első állami importszállítmányként – szimentáli tenyészbikákat szerzett be. Később ez a tehenészet lett az ország teljesítményileg és genetikailag legértékesebb törzstenyészete. Gluzek alapította 1881-ben a ménesbirtok ugyancsak híressé vált merinótenyészetét, a nemesítés eredménye világrekord gyapjúhozam lett. A nagy test, kiváló gyapjúhozam társult a gyapjú finomságával. 1896‑ban a juhállomány Mezőhegyesen 232 kos, 2965 anyajuh, 1525 ürü és 1236 szopós bárány volt. Ugyanebben az esztendőben alapították a lótenyészetet is (korábban a ménesintézettől kaptak használatra üresen maradt kancákat), amely rövidesen felzárkózott, majd összeolvadt ménesi nóniusz tenyészettel. Ridegtartásban öszvéreket is tartottak. A sertéstenyésztés 1865-től szőke kondorszőrű mangalicákkal indult. Az 1896-os állománylétszám: 651 öreg és süldő kan, 1201 öreg és süldő koca, 1515 ártány és 2746 szopós malac. Gluzek a dögterek helyett „digestor”-t építtetett, olyan mezőgazdasági ipari intézményt, amelyben forró gőzzel végzett fertőtlenítés után szappanná, húslisztté és egyéb hasznos anyaggá dolgozták fel az állati hullákat. A komoly bevételeket hozó vadászat fellendítésére őzeket és fácánokat telepítettek. Az árutermelésből és a tenyészállat-eladásokból befolyó hatalmas jövedelmek nagyban hozzájárultak a birtok későbbi fejlesztéseihez.
Gluzek Gyula a gazdaság modernizálásában számos érdemet szerzett, az Ő idején teljesedett ki az ipari forradalom Mezőhegyesen. 1884-ben az elavult szárazmalmok helyett megépült a ma nevét viselő gőzmalom, a sütőház és 1888-ban a hat emeletes elevátor-magtár – mely 300 vagon búzát tudott befogadni –, valamint a víztorony tartályháza. A gőzmalom kizárólag a ménesbirtok liszt- és daraszükségletének előállítására épült. Éves teljesítménye 20 ezer métermázsa őrlés és ugyanennyi darálás volt. A növénytermesztő területeket megnövelték, feltörték a legelőket; a vízhiány leküzdésére fúrt kutakat létesítettek, a víz kiemelésére szivattyút alkalmaztak. A szántóföldi növénytermesztés nagyobb arányú felkarolása a Ménesbirtok kiegyezés utáni szervezeti átalakulásával kezdődött. A 19. század végére a birtok területének már több mint 70%-án szántóföldi művelést végeztek. A növénytermesztés szerkezeti megoszlását tekintve, közel 45% volt a gabona- és szemestermény, 30% a kapás- és ipari növény, valamint körülbelül 25% volt a takarmánynövény aránya. A terméseredmények növekedésének a hátterében az ipari növények terjedése és a művelésükkel összefüggő gondosabb talajművelés, valamint a rendszeres istállótrágyázás és a század utolsó évtizedétől rendszeressé váló műtrágyázás állt. Az állattenyésztés fejlődése a takarmánynövények termesztésén túl a rét- és legelőgazdálkodásra is nagy hatással volt. Közel 500 hold rétterület lett árasztásos öntözésre berendezve. Mezőhegyesen a századfordulón 13 nyomásos vetésforgó volt alkalmazásban. A vetésforgóból kivett területek 3-5 évig rétként voltak hasznosítva. A birtokot kerítéssel vették körül a gránic mentén, melynek hossza 70 kilométer volt. A kerítés mentén a kivezető utak mellé és azok közé 3-4 kilométerenként úgynevezett gránicházakat építettek, összesen 33-at. Az utak melletti házaknál sorompókat helyeztek el. A kerítés volt hivatott megvédeni a birtokot az elkóborolt és vadállatok ki- és bejárkálásától, a betegségek behurcolásától, a tolvajoktól.
Gluzek létfontosságúnak tartotta az iparvasúti hálózat kiépítését. 1882 és 1883 között Mezőhegyes három irányban is bekapcsolódott Magyarország vasúti hálózatába. Megépült a széles nyomtávú vasút Mezőhegyes-Arad, majd Makó, Kétegyháza, Orosháza, azt követően Szarvas irányába. Mezőhegyes mindenkori igazgatója az Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak (ACsEV) igazgatósági tagja lett. A híres indóház 1883-ban épült – 2009-ben a szentendrei skanzen főbejáratánál található, emeletes vasútállomás felvételi épülete ennek az épületnek a mintájára épült. 1891-ben készült el az utazóközönség kényelmét szolgáló vasúti vendéglő.
1883-ban a nagymértékű szállítási kötelezettség hívta életre a 760 mm nyomtávolságú kisvasutat is (AEGV – Alföldi Első Gazdasági Vasút). A 33,5 km hosszú állandó nyomvonal mellett ún. „repülő vágányok” tették lehetővé, hogy a különböző terményeket közvetlenül a szántóföldről tudták elszállítani. Külön figyelmet fordított a Ménesbirtok kommunikációs rendszerére. 1881-ben a birtokon belül magántávbeszélő hálózatot, „házi telefont” létesítettek, majd 1884-ben Mezőhegyest bekapcsolták az a Csanád és Arad megyei telefonhálózatba, 1887-ben pedig a távíró hálózatba.
1885-ben első ízben érkeztek időszaki munkások (summások, szakmányosok) Mezőhegyesre. A nagybirtokon számos mezőgazdasági munkást, cselédet alkalmaztak. Szoros értelemben véve a cselédek házi, vagy gazdasági munka elvégzésére, a tevékenység jellegétől függően legkevesebb egy hónapi időre, esetleg fél, vagy egész évre szegődtek el. Ilyenek voltak például a számadó gulyás és juhász, az öregbéres, a gyalogbéres, az igás kocsis, valamint a parádés kocsis.
1883-tól 1885-ig összesen hét szeszgyár létesült, melyek 1800 holdon erre a célra termesztett cukorrépát dolgoztak fel. a Belső-mezőhegyesi Szeszgyár finomító is volt egyben. A fokozódó cukortartalom adta az ötletet a Cukorgyár megépítéséhez, ám a mélyfúrású és az artézi kutak nem adtak elegendő vizet. Hosszas mérlegelés után Arad mellől, a Marosból hozták a vizet Mezőhegyesre, egy kézi erővel kiásott, mesterséges csatornában. A csatorna Aradnál indult a Marosból és Mezőhegyesen át vezetve Nagylaknál ömlött vissza. Mindössze hat hónap alatt, kézi erővel, kubikusok építették, a 92 km hosszú csatornából 23 km-es szakasz esett Mezőhegyesre. Az Élővíz-csatorna megépülését követően a vízhiány megszűnt, 1889. november 1-jén a gyár megkezdhette működését. 1890-től árasztásos öntözést is folytattak a főcsatornából.
Gluzek szociális intézkedései is egyedülállóak. Mezőhegyes lakosságának ellátására pékséget és mészárszéket létesített A ménesbirtok dolgozói részére ingyenessé tette az orvosi és a kórházi ellátást, 1888-ban a birtok alkalmazottait egy bécsi cégnél öt évre biztosította. 1887-ben óvodát állított fel, megkezdte az embertelen lakásviszonyok felszámolását. Létrejöttek az elemi iskolák, a község 1911-ben állította fel az Alsófokú Iparos Tanonciskolát. A Ménesbirtok mai iskolájának elődjében kezdődött meg a kor igényeinek megfelelő szakképzés. Gluzek ingyenessé tette az iskolát és a tankönyvellátást.
A Ménesbirtok 1893-ban kötött szerződést a Szegedi Kenderfonó Rt.-vel egy kenderkikészítő gyár létesítésére. Az áztatómedencék építését, a víz oda- és elvezetésének megoldását és a munkáslakások megépítését a Ménesbirtok vállalta. A Kenderfonó Rt. ennek fejében megépítette és felszerelte a gyárat, mely évente 65‑70 ezer q kendert dolgozott fel. A fecskési kerületben a nagy építkezéseket kiszolgáló, egy körkemencével ellátott téglagyár működött, melyben évente körülbelül másfélmillió darab tégla készült. A Millennium (a honfoglalás ezredik évfordulója, 1896) tiszteletére emlékmű készült. 1909. szeptember 1-jén felszentelték a református templomot, kiépítették a római katolikus templom körüli parkot – az akkori ménesparancsnokról Podmaniczky-ligetnek nevezték el. A következő évben a Cukorgyár melletti tóra strandot építettek és építeni kezdték az új vágóhidat. 1912 nyarán az Osztrák-Magyar Monarchia hadserege éves nagy hadgyakorlatot tartott Mezőhegyesen.
A fejlődés magával hozta a lakosság számának növekedését. A megnövekedett lélekszám elhelyezésére a kor igényeit kielégítő sorházakat, a magasabb beosztású tisztviselők számára pedig kényelmes szolgálati lakásokat, valamint kulturális igényeiket is kielégítő közintézményeket építettek. 1885-ben elkészült a Központi Szálloda – a „Tiszti Kaszinó” mellett egy kávéház és étterem is helyet kapott benne. 1894-ben elkészült a Nőtlen tiszti lak (helyi tréfás elnevezéssel: Kan-tár), a későbbi Kozma Ferenc utca mentén a népiskolák, 1887-ben az első óvoda. További ártézi kutakat fúrtak és víztornyot építettek. 1890 és 1894 között a birtok nyolc kerületéhez egy kilencediket csatoltak, s vele a majorok száma is 90-re nőtt.
Gluzek Gyula „világgazdasági távlatokban tervezett, gondolkodott, szervezett” – írta róla életrajzírója, Fáy Andor.
A Magyar Királyi Állami Ménesbirtok jószágkormányzójává történő kinevezésével az akkor 27897 kh (16053 ha) nagyságú gazdaság elsőszámú vezetőjévé vált. Értéket teremtő életműve, a rábízott gazdaság felvirágoztatása, Európa egyik legkorszerűbb mezőgazdasági nagyüzemének létrehozása rövid, alig 16 évet felölelő időszakra esett. Gluzek intézkedései hozták el a Ménesbirtok aranykorát.
Ernst József így foglalja össze a kiegyezés utáni kor egyik legkiválóbb mezőgazdászának munkásságát:
„a jól megalapozott, de ki nem használt birtokból ezen rövid idő alatt Európa egyik legkorszerűbb nagyüzemét és mintafaluját teremtette meg, s alapozta meg úgy, hogy – az utópisták elképzeléseire emlékeztető – létesítményei fél évszázadon keresztül Európa legmodernebb mezőgazdasági nagyüzemei közé emelték Mezőhegyest, amely korát megelőzi génbankjával és ugyanakkor mintaszerű árutermelésével és feldolgozásával világszerte ismertté vált. Gluzek Gyula művelt, több nyelven beszélő, jó modorú, kellemes társasági ember volt, aki osztatlan népszerűségnek örvendett. Céljait alapos megfontolás után tűzte ki és a legkövetkezetesebben hajtotta végre, és ehhez ragyogó emberismerettel válogatta meg munkatársait.”
Munkásságát 1885-ben érdemkereszt adományozásával ismerték el.
Utolsó tervét, a mezőgazdasági kísérleti intézet és főiskola létesítését már sajnos nem tudta valóra váltani. A megfeszített munka 1892 végére aláásta egészségét, idegrendszere összeomlott, és gyógykezeltetésre tartós szabadságra ment. Már nem kerülhetett vissza Mezőhegyesre: egy budai szanatóriumban több mint egy éves szenvedés után 1894. április 23-án elhunyt.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. mentorprogramjának elnevezésével kíván tisztelegni alakja előtt, személyében méltó példaképet állítva a jövő mezőgazdászai elé.
II. Belépés a mentorprogramba
II. 1. 1. A pályázat
A Gluzek Gyula Agráripari Mentorprogramba pályázat útján léphetnek be a Mezőhegyesi Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium ifjúsági képzésben tanulói jogviszonnyal rendelkező diákjai. A pályázatnak tartalmaznia kell egy motivációs levelet és egy rövid önéletrajzot, amelyből megismerhetjük a pályázó agrárpályára vonatkozó, jövőbeni terveit; valamint ajánlást a tanuló osztályfőnökétől és egy oktatójától. A pályázatban meg kell jelölni a mentorprogram egy szakirányú képzési területét (lásd III. fejezet), valamint nyilatkozatot kell aláírni a mentorprogram szabályzatának és a képzés feltételeinek elfogadásáról. A pályázat előkészítésében és a nyomtatványok kitöltésében az osztályfőnökök nyújtanak segítséget.
II. 1. 2. A sikeres pályázat feltételei
a) A pályázó a Mezőgazdaság és erdészet ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudást és kompetenciákat mérő ágazati alapvizsgát jeles eredménnyel (4,5 átlag feletti eredménnyel) teljesítette.
A tanuló az ágazati alapoktatás elvégzését követően tehet ágazati alapvizsgát – technikumban a 10., szakképző iskolában a 9. évfolyam végén.
A többi képzési területhez képest korábbi belépési lehetőséget biztosítunk a lovassport programba, itt több időt szánunk az ifjúsági lovasok felkészítésére – lásd III. 2. 5. pont.
Az ágazati alapvizsgát megelőzően az egyes képzési területekre pályázni kizárólag írásbei igazgatói ajánlással lehet.
b) Technikumi szakmai oktatásban a pályázó a tanulmányi követelményeknek a 9. és a 10. évfolyamokon eleget tett, 4.50 átlag feletti tanulmányi eredménnyel.
c) Szakképző iskolai szakmai oktatásban a pályázó a tanulmányi követelményeknek a 9. évfolyamon eleget tett, 4.00 átlag feletti tanulmányi eredménnyel.
d) A pályázónak igazolatlan mulasztása nem lehet.
e) A pályázó példás szorgalmú és magatartású tanuló, aki aktívan részt vesz az iskolai közösségi életben, a tanítási időn kívüli programok szervezésében és megvalósításában.
f) A szakképző iskolai szakmai oktatásban részt vevő pályázó szakképzési munkaszerződéssel rendelkezik a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-vel, a szakmára előírt egészségügyi feltételeknek és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.
A pályázat elbírálása során előnyt jelentenek:
- a nyelvtudás (nyelvvizsga);
- a hivatástudat, a szakma iránti elkötelezettség;
- valamint karrier elkötelezettség a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. irányában.
II. 1. 3. Az Alföldi Agrárszakképzési Centrum részvétele a mentorprogramban
A mentorprogramba beléphetnek az Alföldi Agrárszakképzési Centrum szakképző intézményeinek tanulói is az erről szóló együttműködési megállapodás értelmében. Minden tanévre iskolánként két fő pályázhat, a pályázat feltételei azonosak a II. 1. 1. és a II. 1. 2. pontban rögzítettekkel; kivételek:
- a pályázónak az Alföldi Agrárszakképzési Centrum egyik szakképző intézményével kell tanulói jogviszonnyal rendelkeznie (II. 1. 1.);
- a pályázat előkészítésében és a nyomtatványok kitöltésében a Mezőhegyesi Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium szakmai igazgatóhelyettese nyújt segítséget (II. 1. 1.);
- a szakképző iskolai szakmai oktatásban részt vevő pályázó szakképzési munkaszerződéssel rendelkezik bármely duális képzőhellyel vagy ágazati képzőközponttal (II. 1. 2. f)).
II. 1. 4. A pályázat beadásának határideje, hiánypótlás, bírálat
A pályázatok benyújtásának határideje az adott tanév október 15. napja. A pályázatokat az erre a célra szeptember 25-én megnyitott elektronikus felületen fogadja a Mezőhegyesi Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium (lásd az oldal alján). A pályázatot a szakképző intézmény igazgatójának kell címezni. Az esetleges hiánypótlásra október 30-áig van lehetőség. A pályázatokat a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. menedzsmentjéből, mentorokból és mentorált tanulókból, valamint az iskolavezetés tagjaiból álló bizottság véleményezi és bírálja el. A jelölteknek személyes meghallgatáson is részt kell venniük. Az eredményről november 15-éig tájékoztatjuk a pályázókat, ezt követően három munkanap áll rendelkezésre a mentorálásra vonatkozó támogatási szerződések aláírására, mely ünnepélyes keretek között történik a szakképző iskolában.
Az Alföldi Agrárszakképzési Centrum szakképző intézményeinek tanulói számára a 2024/2025-ös tanévben a határidőket az alábbiak szerint határozzuk meg:
- a pályázatok benyújtásának határideje: 2025. január 06.
- hiánypótlás: 2025. január 15-éig
- hivatalos tájékoztatás a pályázatok eredményéről: 2025. január 22.
- a mentorálásra vonatkozó támogatási szerződések aláírása: 2025. január 30-31.
III. A Gluzek Gyula Agráripari Mentorprogram célja és szakirányú képzési területei
III. 1. A mentorprogram célja
A Gluzek Gyula Agráripari Mentorprogramban a mentorált tanulók valós üzemi körülmények között szerezhetnek alapos szakmai ismereteket. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. menedzsmentjének tagjai és legkiválóbb szakemberei osztják meg a tudásukat és a tapasztalataikat a gyerekekkel. A mintagazdaságban rendelkezésre álló modern technológia felhasználásával előtérbe kívánjuk helyezi a szakértelmet annak érdekében, hogy a mezőhegyesi szakképzés megfelelő válaszokat adjon a gazdaság és a munkaerőpiac folyamatosan változó és megújuló kihívásaira.
A mentorprogram keretein belül a gyerekek célzott képzést kapnak a mezőhegyesi állami mintagazdaság innovatív termelési módszereinek és megoldásainak, korszerű technológiáinak gyakorlati alkalmazására. A jövő agrárszakembereinek képzése mellett célunk a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. magasan képzett munkaerő-utánpótlásának biztosítása. A program lezárását követően a legkiválóbb mentorált tanulóknak a Társaság az egyes szakterületeken állást kínál, versenyképes fizetéssel – technikusi végzettséggel középvezetői szinten –, és/vagy tanulmányi szerződéssel támogatja felsőfokú tanulmányai elvégzését.
III. 2. A mentorprogram szakirányú képzési területei
III. 2. 1. Precíziós gazdálkodás, az agrárium digitalizációja
A mentorprogram precíziós szakterületére bekerülő technikus és szakképző iskolás tanulók napi kapcsolatba kerülhetnek az agrárdigitalizáció legújabb vívmányaival az alábbi területeken:
- a precíziós gazdálkodás adatstruktúrájának megismerése;
- a helyspecifikus inputanyag felhasználás térképi állományainak előállítása és kezelése;
- a legismertebb traktor típusok digitális rendszereinek megismerése;
- automatizált traktorműveletek (robotkormány, táblavégi forduló, gépszinkron) gyakorlati alkalmazása;
- monitoring- és kijuttató drónok használata;
- műhold- és drónfelvételek feldolgozása;
- a precíziós öntözés szakmai háttere és alkalmazása a mindennapokban;
- hozamtérképes betakarítás és a hozamadatok kiértékelése;
- a mentorált tanulók betekinthetnek a vállalatirányítási szoftverek napi, üzemszintű működésébe.
Új belépő mentorált tanulók maximális száma: 3 fő/tanév
Jelentkezhetnek:
TECHNIKUM:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakmák: Mezőgazdasági gépésztechnikus (508101708);
Mezőgazdasági technikus, NÖVÉNYTERMESZTŐ SZAKMAIRÁNY (508111709)
Képzési idő: 3 év
SZAKKÉPZŐ ISKOLA:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakmák: Gazda, NÖVÉNYTERMESZTŐ SZAKMAIRÁNY (408111704);
Mezőgazdasági gépész (408101707)
Képzési idő: 2 év
Mentor: Bónus Krisztián árunövény és precíziós gazdálkodási csoportvezető
III. 2. 2. Szántőföldi öntözés
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 8.300 hektár egybefüggő szántóterülettel rendelkezik, melyen 2.500 hektáron az agrárszakma csúcsát jelentő kukorica vetőmag-előállítással foglalkozik. Ez a tevékenység a napjainkban egyre sűrűbben és szélsőségesen előforduló időjárási viszonyok, illetve a klímaváltozás miatt veszélynek van kitéve, ezért a fajtatulajdonosok csak olyan termelőkkel kötnek szerződést, akik képesek a területet megfelelő minőségben és mennyiségben öntözni.
A Ménesbirtok jelenleg 2.600-2.800 hektár területet tud egyidejűleg öntözni, ami Magyarország legnagyobb egybefüggő öntözött területe. Egy öntözési szezonban, ami átlagosan áprilistól augusztusig tart 6-7.000.000 m3 öntözővizet vásárol, ami a Maros folyóból érkezik a területre. Ez a mennyiség fedezné Magyarország lakosságának a kétheti vízfelhasználását. A Marost 11 órára, a Tiszát pedig 2 órára kellene a teljes vízhozamával Mezőhegyesre kormányozni ennek a vízigénynek a kielégítéséhez.
Jelenleg 35 darab önjáró öntözőberendezéssel rendelkezik a gazdaság, melyeket az országos Öntözési Mintaprogram keretein belül 81 darab új berendezésre cserél le várhatóan a 2022-es év végéig. Az új rendszertől műszaki biztonságot, nagyobb hatékonyságot és jobb vízkihasználást várunk.
Az új berendezések a lehető legkorszerűbb berendezések lesznek:
- távvezérelhető, mobil applikáción keresztül irányítható;
- változtatható intenzitású öntözés (Variable Rate Irrigation);
- 5.100 hektár berendezett terület;
- saját frekvenciás rádióállomás az irányításhoz
- nagyobb teljesítmény, 8 mm/nap öntözési norma.
A korlátozottan rendelkezésre álló vízkészletek miatt saját prediktív öntözés-előrejelző rendszer kiépítése is folyamatban van, ami várhatóan 2023-ra készül el. A rendszer képes lesz 2-4 napra előre javaslatot adni vagy akár mesterséges intelligencia szintjén döntést is hozni az öntözés szükségességéről.
A döntés meghozásához az alábbi tényezők ismeretére és azoknak összehangolására lesz szükség:
- talajviszonyok, talajnedvesség;
- növények igényei, fenológiai fázisai;
- időjárási adatok;
- időjárási előrejelzések;
- RGB, NDVI, termális drón- illetve műholdfelvételek;
- szükséges vízigény;
- rendelkezésre álló vízmennyiség;
- egyéb agrotechnikai műveletek ismerete.
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. területein XXI. századi technológiai fejlesztés vette kezdetét, így Mezőhegyesen nem csak a legnagyobb, hanem a legkorszerűbb öntözési rendszer kerül kiépítésre. Ekkora öntözési beruházásra az elmúlt 30 évben, de talán soha nem volt még példa Magyarországon. A Gluzek Gyula Agráripari Mentorprogram keretein belül a mentorált tanulók elsajátíthatják a szántóföldi öntözéssel kapcsolatos komplex agrárinformatikai ismereteket, az új, korszerű berendezések üzemeltetését, valamint kutatásfejlesztésben is részt vehetnek.
Új belépő mentorált tanulók maximális száma: 3 fő/tanév
Jelentkezhetnek:
TECHNIKUM:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakmák: Mezőgazdasági technikus, NÖVÉNYTERMESZTŐ SZAKMAIRÁNY (508111709);
Mezőgazdasági gépésztechnikus (508101708)
Képzési idő: 3 év
SZAKKÉPZŐ ISKOLA:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakmák: Gazda, NÖVÉNYTERMESZTŐ SZAKMAIRÁNY (408111704);
Mezőgazdasági gépész (408101707)
Képzési idő: 2 év
Mentor: Szlovák Norbert öntözési és üzemeltetési csoportvezető
III. 2. 3. Vetőmagüzemi technológia
A vetőmag-előállítás a mezőgazdasági termelés csúcsa. A 2000-es évek végéig Magyarország a top 5 ország között volt vetőmag előállításban. Manapság egy sor ország erősödik, de a magyar vetőmag jelenleg is világhírű, Európa összes országába, de más kontinensekre, például Ázsiába is kerül exportálásra magyar vetőmag.
Magyarországon hatalmas hagyománya van a vetőmag-termesztésnek (első hibridkukorica kinemesítése, vetőmagüzemek sora jön létre az 1960-as évektől) és a hozzá tartozó kutató- és felügyeleti rendszernek.
Mezőhegyest is a tradicionális vetőmag-előállítók között tartják számon, nem csak természeti adottságai miatt, de az 1970-es években megépült többfunkciós vetőmagüzeme miatt is. Ahol mindezen tényezők találkoznak, ott nagy szükség van szakértelemre is. A vetőmag-előállítás tipikusan nem az iskolapadban megtanulható szakma. Gépek, technológiák, (Cimbria Heid) emberek és élő, lélegző magvak, amikkel együtt kell dolgozni.
Napjainkban a mezőhegyesi vetőmagüzemben a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. beruházásaival hamarosan egy világszínvonalú feldolgozósor kerül aktiválásra. További új, innovatív beruházások segítségével egy rendkívül korszerű vetőmagüzemet építünk, amelynek szüksége van a fiatalos, lendületes, a haladó technológiákra nyitott, fiatal munkaerőre. Az üzem kapacitása kukorica-feldolgozásban 8-9.000 tonna, kalászos vetőmagnál 6-7.000 tonna. Az új beruházásokkal a kapacitások és a feldolgozási lehetőségek duplázódnak, a munkakörülmények tovább javulnak.
A Gluzek Gyula Agráripari Mentorprogram tematikus képzése a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vetőmagfeldolgozó üzemének gépesítésével kapcsolatos komplex elméleti ismereteket és gyakorlati tudást foglalja magában:
- alapanyagok érkeztetése, automatizált fogadók adagolások, fosztók üzemeltetése és
- a genetikai tisztaságok biztosítása;
- szárító technológiák: csöves és szemes szárításra;
- anyaggazdálkodás, vonalkódos egyedi azonosítás, kíméletes anyagmozgatás (elvátorok, szalagrendszerek, elektromos targoncák);
- magyar és nemzetközi szabványrendszerek elemzése;
- különböző fajok feldolgozása: előtisztítás, vetőmagosztályozás – Cimbria rostagépeken
- súly szerinti szeparálás – gravitációs asztalon;
- magkezelési (kémiai) eljárások – inkrusszálás, drazsírozás, csávázás;
- szín szerinti osztályozás;
- automata, félautomata és manuális lezsákolási és csomagolási rendszerek;
- élettani magvizsgálatok laboratóriumi körülmények között, hatósági fémzárolás.
Új belépő mentorált tanulók maximális száma: 3 fő/tanév
Jelentkezhetnek:
TECHNIKUM:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakmák: Mezőgazdasági technikus, NÖVÉNYTERMESZTŐ SZAKMAIRÁNY (508111709);
Mezőgazdasági gépésztechnikus (508101708)
Képzési idő: 3 év
SZAKKÉPZŐ ISKOLA:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakma: Gazda, NÖVÉNYTERMESZTŐ SZAKMAIRÁNY (408111704)
Képzési idő: 2 év
Mentor: Egető Sándor vetőmagüzemi igazgató
III. 2. 4. Szarvasmarhatelepi technológia – automatizált istálló, robotos fejés
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. szarvasmarha állománya 2200 állat, amelynek növendék létszáma 1200 egyedet, termelő állománya pedig 1000 egyedet számlál. Az állatokat két telepen tartjuk. Ebből a termelő állomány és a növendék állomány egy része a megújult 11. majori tehenészetben található, ahol az állatok minden igényét igyekszünk kielégíteni. Jelenleg folyamatban van a 81. majori üszőtelep teljes rekonstrukciója is.
A termelő állatok az Európában is egyedülálló és minden igényt kielégítő, két 440 férőhelyes nyolc duplaboxos, robotos fejésű istállóban kerültek elhelyezésre. Ez az itt bevezetett újításokkal és fejlesztésekkel a legnagyobb méretű és a legkorszerűbb ilyen technológia. E mellett a növendék istállók, az ellető istálló és a kiszolgáló létesítmények is megújultak.
A termelő istállókat a jelen kor legmodernebb istálló- és állatjóléti technológiáival szereltük fel, mint:
- egyedi azonosítás, GPS nyomonkövetés;
- UNITRACK egészség- és aktivitásmérés;
- egyedi takarmányozás a robotboxokban;
- klimatizált pihenőboxos istálló „vízágyakkal”;
- robotos takarmányfeltolás;
- automata trágyaeltávolítás.
A Gluzek Gyula Agráripari Mentorprogramban a tanulók megismerhetik a 21. századi állattartó telep működését és üzemeltetését. Az új, modern technológia, a jobb tartási körülmények és a robotfejéses rendszer segítik a precíz és pontos munkát, egyszersmind új elvárásokat és munkaminőséget követelnek meg az itt dolgozóktól. A mentorprogramba belépő tanulóktól alapfokú számítógépes tudást, jó és gyors problémamegoldó képességet, nagyfokú pontosságot és precizitást, lelkiismeretes munkavégzést várunk el.
Új belépő mentorált tanulók maximális száma: 3 fő/tanév
Jelentkezhetnek:
TECHNIKUM:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakma: Mezőgazdasági technikus, ÁLLATTENYÉSZTŐ SZAKMAIRÁNY (508111709)
Képzési idő: 3 év
SZAKKÉPZŐ ISKOLA:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakma: Gazda, ÁLLATTENYÉSZTŐ SZAKMAIRÁNY (408111704)
Képzési idő: 2 év
Mentor: Czakó Tibor szarvasmarhatelepi igazgató
III. 2. 5. Lovassport és lovas menedzsment
A lótenyésztés területén kétféle tematikát kínálunk a mentorprogramban, aszerint, hogy elsődlegesen a sport vagy a menedzsment területén történik a mentorálás.
A lovassport mentorprogramba bekerülés 9. osztályban vagy 10. osztály első hónapjában történhet, amely során a sikeresen pályázóknak egy gyakorlati szintfelmérővel szükséges kiegészíteni a pályázati követelményeket. A többi képzési területhez képest korábbi a belépési lehetőség, több időt szánunk az ifjúsági lovasok felkészítésére az ifjúsági versenyszámokban. A sport programon belül díjugratás, díjlovaglás és fogathajtás szakágat lehet megjelölni, és ennek megfelelően szintfelmérőt tenni. A legtehetségesebb lovasok és hajtók kerülhetnek be a programba, maximum szakáganként egyszerre 2 fő. Számukra a gyakorlatok során magasabb szintű, kisebb csoportos edzéseket, illetve a hét többi napján délutáni foglalkozás keretében további edzéseket tartunk szakáganként. A mentorált tanulók részt vehetnek a lótenyésztési ágazat versenyzésre felkészítő, nemzetközi szintű edzőinek edzésein is (Nébel Viktória, Fülöp Sándor, Szász Attila). Mindhárom szakágban felkészítést biztosítunk a rajtengedély-vizsgára, valamint ezt követően díjugratásban és díjlovaglásban versenyzési lehetőséget kínálunk a Ménesbirtok lovaival, amelynek költségeit a Ménesbirtok a mentorprogram keretében vállalja. A részvétel feltétele többnapos, hétvégébe nyúló versenyeken való közreműködés lóápolóként is, ahol a „show groom” szakma fortélyait is profi szinten sajátíthatják el a mentoráltak.
Kompetenciaterületek:
- lóápolás a mindennapokban, versenyeken, bemutatókon, profi „show groom” feladatok;
- felszerelések különlegesebb típusai, beállításai, alkalmazásai;
- edzésterv, a lókiképzés felépítése;
- a futószáras munka típusai;
- edzés a kijelölt szakágban minden esetben felügyelet mellett (a mentorprogramban résztvevő tanuló nem csak alkalmassági vizsgát tett lovon (iskolalovon) lovagolhat, hanem olyan képzett lovon is, amely versenyen már indult);
- egy- és többnapos versenyen való részvétel a kijelölt szakágban lóápolóként;
- rajtengedély-vizsga, nyergessportokban versenyen való indulás iskolalóval.
A lovas menedzsment mentorprogram azok számára nyitott, akik nem sportolóként érdeklődnek a lovak iránt, hanem a lótenyésztési, lovassport-szervezési, menedzsment ismereteket szeretnék elsajátítani. Egyszerre három fő vehet részt a programban, akik rotációban a lótenyésztés három telepén (központ, 20-i ménes, 39-i ménes) sajátítják el a telepek mindennapi működtetéséhez szükséges ismereteket, és ez által megismerik a különböző fajtákat, évjáratokat, tartástechnológiákat, illetve a szaporodásbiológiai menedzsmentet. A mentorált tanulók a Ménesbirtok lovas rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában is részt vesznek, emiatt hétvégi közreműködés is elvárt a program során.
Kompetenciaterületek:
- tartástechnológia;
- takarmányozás;
- szaporodásbiológiai menedzsment;
- fajtaismeret, tenyésztési programok;
- kiképzés menedzsment;
- rendezvényszervezés.
A mentorprogram során lehetőséget biztosítunk hazai és külföldi tanulmányutakon, versenyeken, szakmai konferenciákon való részvételre. A legügyesebb és legszorgalmasabb mentorált tanulók számára a lótenyésztési ágazat álláslehetőséget biztosít az iskola elvégzése után.
Új belépő mentorált tanulók maximális száma: 6 fő/tanév (szakáganként 2 fő – lovassport); 3 fő/tanév (lovas menedzsment)
Jelentkezhetnek:
TECHNIKUM:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakma: Mezőgazdasági technikus, ÁLLATTENYÉSZTŐ SZAKMAIRÁNY (508111709)
Képzési idő: 5-3 év
SZAKKÉPZŐ ISKOLA:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakma: Gazda, LOVÁSZ SZAKMAIRÁNY (408111704)
Képzési idő: 3 vagy 2 év
Mentor: Borók Gábor mb. lótenyésztési igazgató
III. 2. 6. Erdészet és vadgazdálkodás
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. cca 1500 ha saját kezelésű erdőterülettel és mintegy 15.500 ha vadászterülettel rendelkezik. Erdőállományunk a térségre jellemző tölgy-, akác- és nyárerdőkből áll. Vadállományunk: nagyszámú dám és őz állománnyal rendelkezünk, „vadfácánnal” és mezei nyúllal gazdálkodunk. Szoros együttműködés alakult ki a Gödöllő székhelyű Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel, számos vizsgálatot és kutatást tervezünk a jövőben végrehajtani a területen.
A mentorált tanulók feladatai:
részt vesznek az aktuális, napi erdészeti tevékenységekben:
- fakiadások,
- termelés ellenőrzése,
- fa készlet felmérése,
- vállalkozói munkák átvétele;
részt vesznek az aktuális vadászati feladatokban:
- vadállomány felmérése, becslése;
- vadásztatásokon való részvétel;
- trófea-kikészítés;
- a hivatásos vadászok napi munkájában való aktív részvétel;
- tudásszintjének megfelelően a mentorált tanulók reszt vehetnek az éppen zajló kutatásokban.
Új belépő mentorált tanulók maximális száma: 1 fő/tanév
Jelentkezhetnek:
TECHNIKUM:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakma: Erdésztechnikus, ERDŐGAZDÁLKODÁS VAGY VADGAZDÁLKODÁS SZAKMAIRÁNY (508211702)
Képzési idő: 3 év
SZAKKÉPZŐ ISKOLA:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakma: Erdőművelő-fakitermelő (408211701)
Képzési idő: 2 év
Mentor: Molnár Martin vadgazdálkodási csoportvezető
III. 2. 7. Modern sertéstelepi technológia – a hiperszapora genetika menedzsmentje
A jövő szakemberét most képezzük, elkezdődött az állattartásban az okosfarmok világa!
A FirstFarms Hungary Kft.-t 2002-ben, innovatív magyar csapat közreműködésével egy – a sertéstenyésztésben világhírű – dán befektetői csoport alapította, majd 2017-ben beolvadt Európa egyetlen, a koppenhágai tőzsdén jegyzett mezőgazdasági vállalati csoportjába, a FirstFarms-ba. A FirstFarms jelenleg 4 országban, 5 leányvállalattal, 16 telephellyel működik. A 21 000 hektárnyi földterület, 3000 tejelő szarvasmarha, 4800 koca, 165 000 malac és 100 000 hízó biztosítja a termelés sokszínűségét. A sertéságazat meghatározó a vállalatcsoport működésében, a legmodernebb technológiák és világszínvonalú tudás biztosítja a termelést. Jelenleg a FirstFarms Hungary Kft. két telephelyen működik. Gádoroson 2500 koca fiaztatásával folyik a termelés, majd a 7 kg körüli súlyú malacokat Orosházán, malacnevelő egységben nevelik 30 kg-os korukig, ahonnan hazai hízlaldák számára értékesítik. 2023 tavaszán két új teleppel bővül a cég Pusztaföldváron (első látványterv) és Telekgerendáson (második látványterv).
További információk:
https://www.facebook.com/FirstFarms
A mentorprogram keretén belül állattenyésztési, azon belül is a hiperszapora sertésgenetika-menedzsment szakterületére bekerülő technikumi és szakképző iskolai szakmai oktatásban résztvevő tanulók az alábbi versenyképes tudásra és gyakorlatra tehetnek szert:
- sertéstelepi szoftverek használata;
- sertésgenetikai alapok;
- prevenciós gazdálkodás az antibiotikum és gyógyszeres kezelés megelőzése érdekében;
- gyakorlati megoldások és válaszok az állategészségügyhöz és állatjóléthez kapcsolódó európai uniós kihívásokra;
- magas szaporulatszám-menedzsment;
- férőhely kialakítás – istállók mikroklímája;
- kocakondíció vizsgálata és következtetései, kutatási lehetőségek;
- termékenyítési és labormunka alapok ismerete.
Amit kínálunk:
- lehetőség külföldi tanulmányútra mentor kíséretében;
- lehetőség szakmai konferenciákon való részvételre;
- ösztöndíj és kutatási projekt lehetőség felsőfokú képzés esetén, tanulmányi szerződéssel.
Jelentkezés feltétele:
- a járványvédelmi feltételek szigorú betartása a mentorprogram ideje alatt,
- sertésmentes otthoni környezet.
A mentorprogramra sikerrel pályázó tanulókkal a FirstFarms Hungary Kft. mentorálásra vonatkozó, egyénre szabott támogatási szerződést köt.
Új belépő mentorált tanulók maximális száma: 1 fő/tanév
Jelentkezhetnek:
TECHNIKUM:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakma: Mezőgazdasági technikus, ÁLLATTENYÉSZTŐ SZAKMAIRÁNY (508111709)
Képzési idő: 3 év
SZAKKÉPZŐ ISKOLA:
Ágazat: MEZŐGAZDASÁG ÉS ERDÉSZET
Szakma: Gazda, ÁLLATTENYÉSZTŐ SZAKMAIRÁNY (408111704)
Képzési idő: 3 vagy 2 év
Mentor: Gecző Viktor Attila termelési igazgató, FirstFarms Hungary Kft.
IV. A mentorálásra vonatkozó támogatási szerződés és a mentorprogram keretén belüli foglalkozások
A Gluzek Gyula Agráripari Mentorprogramra sikerrel pályázó tanulókkal a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a mentorálásra vonatkozó támogatási szerződést köt (a továbbiakban: szerződés – lásd II. 1. 4. pont).
A szerződés tartalmazza:
- a mentorált személy, valamint a Társaság kötelezettségvállalásait;
- a mentorált tanuló jogait és kötelességeit;
- a mentorált tanulónak járó juttatásokat, azok mértékét;
- a szerződés megszűnésére, módosítására vonatkozó szabályokat;
- az egyénre szabott tanmenetet (idő, tartalom, ütemezés, mentori órarend);
- valamint a felek közötti további, egyedi megállapodásokat.
A mentorprogram keretén belüli foglalkozások kivétel nélkül a tanítási időn kívüli foglalkozások, amelyek nem érintik sem az iskolai, sem pedig a duális képzőhelyen zajló képzést. Ettől eltérni a Mezőhegyesi Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói esetében, egyedi elbírálás alapján, a szerződésben rögzített módon lehetséges. Kivételes és indokolt esetben a mentorálás történhet a duális képzőhelyen zajló gyakorlati foglalkozások keretén belül is. Az ilyen foglalkozások óraszáma a mentorprogramban minimálisan teljesítendő foglalkozások óraszámának legfeljebb harmadrésze (80 óra) lehet. A duális képzőhely képzési programjában foglalt tanulási területek szakmai tartalma, tartalmi elemei a mentorálás során bővülhetnek, kiegészülhetnek, ugyanakkor nem sérülhetnek.
A foglalkozások szervezésénél és az időbeosztásnál tekintettel kell lenni a mentorált tanuló órarendjére, a duális képzőhelyen folyó szakmai oktatás időbeosztására, beleértve az összefüggő szakmai gyakorlatot (nyári gyakorlatot) is. A foglalkozások szervezésénél tekintettel kell lenni rá, hogy a mentorált tanuló mezőhegyesi, bejáró, vagy kollégista. A tanulók eljutását a szakirányú képzési területeknek megfelelő helyszínekre a szakképző intézmény, illetve a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. saját gépjárművekkel biztosítja. Az Alföldi Agrárszakképzési Centrum iskoláiból a programba érkező tanulók részére az utazási költségeket megtérítjük, számukra igény szerint kollégiumi elhelyezést biztosítunk (hétvégéken is). A mezőgazdasági munkák ütemezése, a labormunkák, a szakmai rendezvények, kiállítások, versenyek szervezése esetenként hétvégi elfoglaltságot is jelent a mentorált tanulók számára.
A Gluzek Gyula Agráripari Mentorprogramot a módszertan hatékonysága jellemzi időben és az ismeretek elsajátításában. A programban résztvevőknek egy tanévben legkevesebb 240 órát kell teljesíteniük (egyszerűsített példa: heti 2 X 3 óra foglalkozás 40 héten keresztül). Az időbeosztást a szerződéshez csatolt mentori órarend tartalmazza, amely a mentorált tanuló és a választott szakirányú képzési terület mentorának igényei alapján, egyénre szabott módon készül (egyénre szabott tanmenet).
A Gluzek Gyula Agráripari Mentorprogram elsősorban gyakorlatorientált foglalkozásokra épül, ugyanakkor mint minden innovatív mentolált oktatási formának, elméletigényes összetevői is vannak. A mentorált tanulóknak a program keretén belül megtartott foglalkozásokon kívül otthonukban is készülniük kell a tematikus szakmai elméleti képzés kiadott tananyagaiból. A mentorált tanuló otthonában elméleti felkészüléssel, önálló tananyagfeldolgozással, vagy projektmunkával eltöltött ideje a kötelezően teljesítendő 240 óra 20%-ának erejéig beszámítható (48 óra).
A foglalkozások nyilvántartása és az elméleti tananyag megosztása, valamint részben a számonkérés is az erre a célra létrehozott elektronikus felületen történik. A tanmeneteket, a rögzített szakmai tartalmakat és a foglalkozások adminisztrációját az iskola részéről a szakmai igazgatóhelyettes rendszeresen ellenőrzi.
V. Értékelés és juttatások, kizárás
V. 1. Értékelés és juttatások
Célunk, hogy a mentorált tanulók a saját tempójukban tanulhassanak, és azt tanulhassák, amire igazán szükségük van. A mentorált tanulók tevékenységéről és szakmai előmeneteléről mentoruk minden hónapban szöveges értékelést készít. A mentor az elméleti képzés tananyagából rendszeres számonkérést tart, a személyes konzultációs lehetőséget folyamatosan biztosítja.
Az értékelés, minősítés négyfokú skálán történik. Az első, legmagasabb szinten („arany fokozat”) teljesítő mentorált tanulók havi nettó 100.000 forint, a második szinten („ezüst fokozat”) teljesítő tanulók havi nettó 50.000 forint, a harmadik szinten („bronz fokozat”) szinten teljesítő tanulók havi nettó 25.000 forint pénzbeli juttatásban részesülnek. A negyedik szint („vas fokozat”) anyagi juttatással nem jár, sőt ezt a minősítést azok a mentoráltak kapják, akik a program foglalkozásain részt vesznek ugyan, de a választott területhez tartozó kulcskompetenciákban nem mutatnak számottevő fejlődést.
A mentorálásra vonatkozó támogatási szerződés alapján, egyénre szabott extra juttatások lehetnek többek között:
- munkaruha;
- laptop- és/vagy telefonhasználat;
- gépkocsihasználat;
- külföldi tanulmányút finanszírozása;
- vizsgadíj átvállalása;
- versenyzés támogatása;
- jogosítvány megszerzésének támogatása;
- nyelvvizsga megszerzésének támogatása;
- tanulmányi szerződés szakirányú továbbképzés vagy felsőfokú tanulmányok elvégzésére
V. 2. Kizárás
A Gluzek Gyula Agráripari Mentorprogramból kizárásra kerül az a mentorált tanuló, akinek:
- tanulói jogviszonya/szakképzési munkaszerződése kimaradással megszűnik;
- igazolatlanul mulasztott órája keletkezik az iskolai vagy a mentorprogram keretén belül szervezett foglalkozások alkalmával;
- iskolai tanulmányi átlaga 4.50 alá esik (technikum), vagy 4.00 alá esik (szakképző iskola);
- súlyos fegyelmi vétség miatt iskolai fegyelmi tárgyaláson kell részt vennie, vagy a programban történő részvétele során az állami mintagazdaság értékrendjével és normáival összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít;
- a mentor a havi értékelésében egy tanév során harmadik alkalommal ad „vas fokozatú” értékelést.
VI. A mentorprogram lezárása és az okleveles technikusképzés
VI. 1. A mentorprogram lezárása, karrierlehetőség az agráriumban
A mentorprogram lezárására a mentorált tanuló tanulói jogviszonyának megszűnése után kerül sor:
- technikumban a teljesített 13. évfolyam végén, a sikeres érettségi és szakmai vizsgát követően (mentorprogram időtartama: 3 tanév);
- szakképző iskolában a teljesített 11. évfolyam végén, a sikeres szakmai vizsgát követően (mentorprogram időtartama: 2 tanév).
A program során teljesített foglalkozások száma és a mentorok havi minősítései alapján a programban résztvevő („arany fokozatú” és „ezüst fokozatú” minősítéssel rendelkező) tanulók az adott szakirányú képzési területen vizsgát tehetnek.
A vizsgán jó-jeles eredménnyel teljesítő mentorált tanulók részére:
- a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. kiemelt kezdőfizetéssel állást és karrierlehetőséget kínál az általuk a programban választott területen és/vagy
- szakirányú továbbképzés vagy felsőfokú tanulmányok elvégzésére tanulmányi szerződést köt a mentorált tanulóval.
VI. 2. Az okleveles technikusképzés
Az okleveles technikusképzés keretein belül a tanulók az együttműködő szakképzési és felsőoktatási intézmények közös, emelt szintű szakmai programja alapján szerezhetnek szakmát és érettségit, majd tanulmányaikat akár felvételi nélkül folytathatják az adott szakirányú egyetemen. Az új képzési forma lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy a legmagasabb szintű szaktudást az előre meghatározott kreditek beszámításával akár rövidebb idő alatt is megszerezhessék. A program keretében nemcsak a közép- és felsőfokú oktatási tartalmak, hanem a duális képzés összehangolására is lehetőség nyílik. Így a tanulók a felsőfokú duális képzést is automatikusan annál a vállalatnál folytathatják, amelyiknél addig szakképzési munkaszerződéssel dolgoztak. A szakképzési rendszer ezzel egyedülálló lehetőséget teremt arra, hogy egy fiatal akár 16 éves korától valódi vállalati környezetben szerezzen gyakorlatot, jusson saját jövedelemhez és végül felsőfokú végzettséghez is. A diákok számára az okleveles technikusképzés tudatosan tervezhető életpályát, kiszámítható munkalehetőséget, a gazdálkodó szervezetek számára pedig hatékonyabb utánpótlási, toborzási eszközt jelent.
Célunk, hogy a 2025/2026-os tanévtől elindítsuk az okleveles technikusképzést Mezőhegyesen, amelybe a szabad férőhelyek függvényében, az ágazati alapoktatást követően a középfokú tanulmányaikat a hagyományos szakképzésben megkezdő diákok is bekapcsolódhatnak. A mentorprogramban résztvevő tanulók számára elsőbbséget biztosítunk a képzésbe történő bekapcsolódásra.
Kérjük, kísérjék figyelemmel a program részleteit honlapunkon és közösségi oldalunkon! Az elektronikus pályázati felület az alábbi gombra kattintva érhető el:
Felhasznált irodalom:
Ernst József: Gluzek Gyula. In: Für Lajos – Pintér János (szerk.): Magyar agrártörténeti életrajzok. Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiadása. Budapest, 1987.
Gluzek Gyula: A mezőhegyesi m. kir. Ménesbirtok igazgatóságának jelentése az 1888. évben kifejtett mőködéséről. Budapest, 1889.
Gluzek Gyula: Mezőhegyesi magyar királyi állami Ménesbirtok rövid leírása az 1891. évben. Arad, 1891.
ikk.hu
https://ikk.hu/hirek/jovo-tanevtol-indul-az-okleveles-technikuskepzes
Letöltés dátuma: 2021. szeptember 08.
Markó László (fıszerk.): Új magyar életrajzi lexikon II. kötet. Magyar Könyvklub, 2001.
Lukácsy Sándor. Kerti Gazdaság. 1857. október 3. 1. 1. 5.
Papi Balogh Péter: Mezőhegyes az 1876. évnek kezdetén. Véleményes jelentés a Csanádmegyei Gazdasági Egyesület álladalmi ménesbirtok viszonyainak tanulmányozására kiküldött szemle-bizottságnak. Arad, 1877.
Tóth István: Mezőhegyes 200 éve. Budapest, 1986.
Walleshausen Gyula: A magyaróvári agrárfelsőoktatás 175 éve. PATE. Mosonmagyaróvár, 1993.